Panaszkodás

Az előző cikkekben, inkább dícsértem a férfiakat, mert jó a hozzáállásuk várandós párjaikhoz, és a szülést követő időszak átsegítése miatt.

Azonban most kicsit rájuk pirítanék, mivel egyre jobban felhúznak egyesek a nyavajgásaikkal. Több anyuka panaszkodik férjeik miatt, hogy ők mennyit dolgoznak és tessék őket nagyon megsajnálni. Hazaérkeznek este a fáradalmas munkából, és ahelyett, hogy pihenhetnének foglalkozniuk kell a saját gyermekükkel.

Hát jó reggelt kívánok! Ha arra volt energiája, hogy megcsinálja, akkor arra is legyen, hogy foglalkozzon vele!! Az nem törődés, hogy lefekszik mellé a szőnyegre és bekapcsolja a tv-t, vagy hogy este ő fürdeti meg a babát és akkor már veri a mellét, hogy ő az év apukája. El vannak tévedve az ilyenek.

Azt hiszik, hogy mi, az otthon maradt anyukák feltett lábbal koktélozunk naphosszat, női magazinokat olvasgatva. Biztosra mondhatom, hogy ezek az apukák, ha csak egy napot töltenének otthon a gyerekükkel, sikítva menekülnének vissza dolgozni, mert az nyugisabb.

Az, hogy ők nem tudnak mit kezdeni a picikkel, merthogy sokszor ez is kifogás, süket duma. Az én férjem is nagyon jól elvan az egy év alatti fiával. Természetesen értem én, hogy sok a munka és elfáradnak nap végén, de jéé, mi anyukák is cefetül elfáradunk ugyanúgy, ha nem jobban.
És igen, mi is szeretnénk egy kis törődést, beszélgetni két értelmes szót az egész napos gügyögés után, és mi is szeretnénk pár perc különlétet gyerkőcünktől, miután párunk hazajött.

Arról nem is beszélve, hogy ránk is ránk férne a kikapcsolódás közösen a barátnőkkel, erről a férfiak hajlamosak megfeledkezni. Az egyértelmű nekik, hogy ők lelépnek a haverokkal néha esténként, az már nem, hogy anyunak is ki kéne szabadulni otthonról. Mert mindent meg lehet oldani csak jó szervezés kérdése.

Természetesen tisztelet a mindenkori, jelenlévő kivételnek, akinek nem inge ne vegye magára. (mert nehogy megsértsek egyetlen érzékenylelkű hímnemű embertársamat is)
Igazából csak annyi kérésem lenne, hogy ne panaszkodjanak ezek a férfiak, mert fogalmuk sincs arról mennyit melózunk mi nők itthon a gyerekkel, főleg két vagy akár több kisgyerekkel az egyéb feladatol mellett. Direkt nem térek ki részletekre, mindenki tudja miről van szó, az is akinek nincs gyereke.
Biztosan igyekeznek a nők is toleránsabbnak lenni és türelmesebbnek férjeikhez és fordítva is így van. Nehéz kisgyerekkel az élet ez tény de csodálatos is. Kitartást mindenkinek és sok türelmet.