A legmagyarabb Habsburg angolparkja, az alcsúti arborétum
Az alcsúti arborétum, Magyarország első angolparkjának létrehozása a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor nevéhez fűződik. A megtisztelő címet kiérdemlő nádor, több mint 50 éven keresztül töltötte be a tisztséget, mely alatt számos kulturális és gazdasági változás mozgatórugója volt a reformkori Magyarországon. Első dolgai között szerepelt, hogy megtanult magyarul, mellyel hamar megszerezte a magyarok szimpátiáját, hozzá köthető a Szépítő Bizottság megalakítása, az Egyetemi Csillagda és a Ludovika Akadémia építése, továbbá ő segítette elő a Pest és Vác közötti vasútvonal megépülését is. Az alcsúti uradalomban építette meg kastélyát és mintagazdaságot hozott létre.
Pollack, Storno, Ybl keze nyomán
A klasszicista stílusban 1819-1827 között épült kastélyhoz nagyszabású angolpark is tartozik, melyet Tost Károly schönbrunni kertépítőmester tervezett. A park további ékköve az 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján épített neoromán kápolna, mely ma is romantikusan elegáns helyszínt biztosít például esküvők számára. A maradványaiban fennmaradt pálmaházat Ybl Miklós tervezte. Továbbá itt található a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
A nádor 1827-ben költözött be a kastélyba, majd nekilátott kialakítani a méltón népszerűvé lett mintagazdaságot. Mivel ő maga is kiváló kertész hírében állt, a kialakított park az ő keze nyomát is dicséri. A nádor halála után fia József Károly Lajos főherceg sem hanyagolta el a kastélyt és parkját, ő építette a hatalmas pálmaházat.
Itt született 1872-ben Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg, József nádor unokája, akit 1918. október 26-án IV. Károly király kinevez az összes magyar csapatok főparancsnokává és saját tejhatalmú magyarországi helytartójává (homo regius, királyi ember). Ő nevezi ki többek között Horthy Miklóst is főparancsnoknak. 1936-tól 1944-ig az MTA elnöke. 1944 telén József főherceg és felesége az USA-ba menekül. A kastélyt 1944. december 23-án szovjet csapatok foglalják el. 1945 áprilisáig a frontvonal a községen át húzódott. Egy ekkoriban keletkezett tűzeset tette a romok martalékával a kastélyt a könyvtárral és a levéltárral együtt. A romok maradékát a lakosok széthordták, így ma már csak a homlokzat őrzi főhercegi ősei örök emlékét.
Különlegességek halmozása
A nádor a több mint 40 hektáros területen több mint 300 növényfajt honosított meg. A Magyarországon addig ismeretlen növényfajokból ma már az ország egyik legértékesebb élőfajgyűjteményét tekinthetik meg az ide látogatók. Az arborétumban sétálva páratlan élményben lehet részünk, ahogy a természet különlegességei, a hatalmasra nőtt fák, növényritkaságok mellett körbe sétálunk a park közepén található tó körül. A természet közelsége és az építészeti maradványok romantikája egy olyan időutazásra hívják a látogatót, ahol megszűnik a zajos világ és egy kis időre a nyugalom és a szépség árasztja el a szívünket.
További cikkek
