A rajzról
Korábban már esett szó a rajz "jótékony, néha életmentő" hatásairól. Ha valaki esetleg lemaradt volna, akkor azt a cikkemet ITT tudja elolvasni.
A hónap témájához kapcsolódva most ennél felemelőbb és vidámabb hangvételre váltunk.
- érzelmeket:
szerelmet,
csalódást,
- különböző hangulatokat:
örömet,
bánatot,
- meg lehet örökíteni egy életérzést,
pillanatot,
hétköznapi tárgyakat,
különleges elvont dolgokat,
vagy éppen csak a fantáziában létező dolgokat és jeleneteket.
A rajzzal való kapcsolatomat és történetemet a korábbi cikkemből már meg lehetett ismerni, most kezdjük az alkotó folyamat elején.
Érdemes az alkotásra ráhangolódni, hogy a végeredmény ne csak a felhasznált eszközök minőségén múljon. Ezt az állapotot el lehet érni zenével, filmmel, könyvvel, egy pohár teával, kávéval, vízzel, stb., kinek mi jön be... Sok esetben a ráhangolódás közben ugrik be az a bizonyos dolog, amit szeretnénk viszont látni a lapon. Ha megvan az ihlet és már kellően ráhangolódtunk, akkor célszerű megtervezni, hogy miként szeretnénk megörökíteni.
Aztán, amikor a papír síkja és a grafitceruza hegye találkozik, megkezdődik a varázslat! Az a csoda amit - ha nem vagyunk költők, akkor - másként nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen lenne kifejezni! A grafit lassan halad a papíron és valami új születik. Ha bánatból készül az alkotás, a kész műben érezni lehet azt az érzéssel átitatott pillanatot, amit az alkotó akkor érzett, amikor készítette a művét.
Ha a határtalan boldogságról van szó, azt is át lehet a grafitceruza segítségével adni a papírlapnak, a kész kép ezt az érzést szívja magába.
Aki teheti, bátran ragadjon papírt, grafitot, tollat, ecsetet vagy éppen szenet. Igen, nem csak a grafit hagy nyomot a papíron! Lehet az akár a rajzszén is. Használata szép eredményt biztosít, viszont az alkalmazása igencsak "maszatos". Persze ez is - mint minden - a valamit-valamiért elvén működik. Természetesen vannak trükkök, hogy hogy maradjon tiszta a kezünk rajzolás közben, de ez egy másik cikk témája legyen. Most inkább az a cél, hogy egy kis rálátást kapjunk az eszközök világára.
Ha valaki nem csak fekete-fehér árnyalatokban szeretné látni a világot, annak javaslom, kezdjen el színes ceruzákkal kísérletezni. Ennek egy hibrid verziója az aquarell ceruza. Különlegessége a nevéből adódik, rajzolást követően, ha egy ecsettel benedvesítjük, akkor közel vízfesték-hatást érhetünk el vele. A színkeverés és a vele járó "macerák" nélkül, tisztán "festhetünk". Ennek az előnye egyben a hátránya is, ugyanis a rajz szerűségét utána is megtartja. Ha ezt a technikát is kipróbáltuk és tovább szeretnénk haladni a színek birodalmában, akkor jöhet az igazi vízfesték aztán az akril. Mindegyik típust másként kell használni. A vízfestéket könnyű keverni, míg az akrilt viszonylag körülményesebb használni.
Remek kikapcsolódást és gyönyörű alkotásokat kívánok mindenkinek!
További cikkek
