2019-10-17 22:56:26, Boldog névnapot Hedvig !
Kereés az oldalon

Késtél vagy elkéstél?

Vendégíró - 2017-08-02 10:00:00
erosFeketePszicho kaland exek románc régmúlt chatelés kapsolat szakítás fájdalom revans

Az ágyon elnyúlva, kínlódva próbálom rávenni magamat az alvásra. Sosem voltam rossz alvó, de egy ideje elvesztettem ezt a képességemet. Órákig tartó procedúra lett az alvással való próbálkozás, melynek sikerességét mindig megzavarja valami. Az alvás helyett mindig magammal foglalkozok és a kis lelkemmel. Jó ideje így tartom fenn magamat. Szinte minden nap felépítem és elmondom magamnak, hogy megannyi rossz dolog ért, amelytől csakis tudatosan tudom magam távol tartani. Tudatos nő. Hát ez lettem én kérem szépen! Számomra a legnagyobb felismerés az elmúlt időben a saját döntéseim ereje volt! Felismerni, hogy az életem felett végre senki sem uralkodik csakis én. A gyógyulásom alapját ez a gondolat alapozta meg. Így sikerült elfogadnom, hogy bizonyos esetekben nekem mélyre kell zuhannom, hogy elrugaszkodjak. Mikor a saját döntésképességemet megértettem, azt is megértettem, hogy az életem nem arról szól, hogy megingok-e, hogy fájnak-e dolgok, hogy eszembe jutnak-e emberek, hanem a döntéseimen. Az életem minden egyes időszakában én döntöm el, hogy az merre haladok tovább. Ez az én hatalmam vagy lehetőségem. Kinek, hogy tetszik.

Az ágyon elnyúlva tehát hosszasan elmélkedtem az "élet értelmén". A telefonom a töltőn próbálkozott energiát táplálni önmagába, amikor is pittyent egyet. Már megint nem némítottam le... mindegy úgy se bírok aludni. Rutinosan nyúltam az álmomat legtöbbször megzavaró készülék felé és húztam fel a kijelzőt. Általában ilyen későn csak egy ember kereshet, így nem is készültem nagy meglepetésre. Viszont tévedtem! Mondanám, hogy a kijelzőt bámulva tágra nyíltak a szemeim, de nem így volt. Félkómásan dobtam el a telefont és röhögtem magamon egyet, hogy megint baromságot álmodok. Majd szép lassan felfogtam, hogy ez a rút valóság. Így, hát sötétbe burkolózva meredtem magam elé, és azon kaptam magam, hogy miérteket keresek. A telefonom újra és újra pittyent egyet és én nem hittem a szememnek.

Cikáztak a gondolataim egy kis időre, majd végre elaludtam. Hülye játékos az élet. Ezerszer álmodtam meg egy időben ezt a pillanatot, álmodoztam róla, és egy időben, minden este a sötét szobában erre a pittyenésre vártam. Elképzeltem, hogy széles mosollyal az arcomon mindent ott folytatok ahol abbahagytam és egy kacsintással elintézem, hogy késtél drága, de azért mindent megbocsátok. Mire megtörtént, addigra pedig csak azt tudtam, hogy nem késett. Ő már elkésett. A két szó közt pedig óriási a különbség!

Az élet egy hülye játékos, de szerencsére bizonyos esetekre tartogat még törlés gombot. Például azokra az esetekre, mikor tudod, hogy nem akarod tudni mi rejtőzik a sorok között. Mert egykoron majdnem beledöglöttél. Egyszer egy pittyenéskor a kijelzőt felhúzva belementem a játékba, a kalandba. Egyszer egy pittyenéskor a kijelzőt felhúzva töröltem olvasatlanul mindent. Kvittek vagyunk. Te meg részeg. Ilyen az élet.

2017_0730201924_giphy.gif

loading...


Szólj hozzá Te is!