2019-12-06 00:11:46, Boldog névnapot Miklós !
Kereés az oldalon

Így lettem lakástulajdonos-A nagy DIY lakásfelújítás

Németh Klaudia - 2019-11-11 10:00:00
Beszéljünk másról lakásvásárlás hitel otthon lakásfelújítás szakember szakember nélkül diy lakásfelújítás

Nos ezennel elérkeztünk a lakásvásárlásos cikksorozat talán legérdekesebb részéhez, a romboláshoz. Jó ne szaladjunk ennyire előre, először is nézzük meg, hogy az eddig felsorolt információk milyen lakásra is elegendőek. Akik kacsalábon forgó palotát várnak, azok kérem csukják be a szemüket. Íme:

2019_1101090502_74841938_2546871668760494_7169996473839386624_n.jpg

Nem tűnik vészesnek? Abban az esetben esküszöm még fizetnék is, hogy a szagát is érezhessétek. Pusztító pokol volt az egész, és a betonfalak is magukba szívták azt a 40 évnyi alkoholt és cigaretta füstöt, amit a benne élők egykoron a ház minden szegletében fogyasztottak. Ép ajtók, tiszta felület? Itt semmi ilyen nem volt. Esküszöm álmaimban úgy képzeltem, hogy konyakos üveget szorítva ketrec harcok zajlottak a folyosón és könnyen megvan nem tévedek nagyot. A konyhába belépve az összes bizonytalanság a nyakunkba borult. Lesz ebből élhető környezet valaha? Spoiler veszély: LETT! De ekkor még nehéz volt meglátni benne azt, amit ki szeretnék belőle hozni. A nehezítő faktor pedig az ideje korán felmondott albérlet volt, ahonnan költöznünk kellett. Itt is hálás köszönet, hogy meghúzhattuk magunkat itt-ott a kritikus első két hétben szőröstől-bőröstől, azaz macskástól. 

Fontos tudni, hogy ezt a lakást mi tettük élhetővé. Azaz a barátaim, az édesanyám,a párja és én. Azt is fontos tudni, hogy ez nem volt zökkenőmentes, de annál költség és időhatákonyabb. Meg az is fontos, hogy a mama minden nap főzött az egész csapatra, így hatalmas terhet vett le a vállunkról, így heteken át csakis a lakásújítással kellett foglalkozunk reggeltől-estig, szinte megállás nélkül a nyár legnagyobb hőségében. Rengeteg idő és rengeteg szabadság ment el rá és bár rengeteg pénz is, azért rengeteg meg is maradt azzal, hogy beértük azzal, amit mi tudtunk megvalósítani. Hozzáteszem szerintem remek munkát végeztünk és meglehetősen gyorsan, mert nem kellett szakemberekre várni. 

De ahhoz, hogy valami élhető legyen először rombolni kell. Hisz volt itt kérem minden! Használhatatlan ezer éves bútorok, beszakadt és tönkrement beépített szekrény, szétázott bűzölgő konyhabútor, befőttes üvegek, rengeteg befőttes üveg, 1972-es újság a helyi hírekkel, képek, gyerekjátékok, retro vitrin tárgyak, tönkrement könyvek és rengeteg, de tényleg rengeteg szemét. Néhány dolgon jókat nevettünk, megőriztünk. Így lett például egy igazi NDK-s gyerek sílécünk tökéletes állapotban, vagy ezer éves dugóhúzónk még rézből, de pár nap elteltével csak azt láttuk nem lesz ez olyan gyors és egyszerű, mint mikor először végig gondoltuk. Ez nagy tanulság. Amit rászánsz időt és szerinted kész lehet a felújítás, azt szorozd meg legalább kettővel, hogy közelebb kerülj a valós időkorláthoz. 

Számomra az egyik legnagyobb élmény a beépített szekrény szétverése volt. Minden, a hitel által felgyülemlett feszültséget beleöltem és örömmel tudatosult bennem a végén, hogy milyen hatalmas helyre is tettünk szert a folyosón. A tapéta szaggatásról már megoszlanak a vélemények. Bizonyos esetekben jókat szórakoztunk és a legtöbb helyen könnyen levált a főzött betonról. Viszont akadtak helyek, ahol az egészet a pokolra kívántuk és a vizezés miatt felpárásodott lakás a nyári negyven fokban megnehezítette a létezést is, nemcsak a hatékonyságot. De egy percig sem adtuk fel, csak iszonyat boldogok voltunk, mikor a falak csupasz valósága elénk tárult. 

Az első valódi mélypont viszont a padlónál minket is utolért. Hatalmas pofon volt, amely veszekedésekre és sírásra sarkalt minket. Úgy éreztük elvéreztünk és ez a feladat meghaladja a képességeinket. Mindannyiunk nevében mondhatom. Életünk fizikailag, pszichésen és lelkileg is egyik legnehezebb napjai voltak. A 40 éve odaragasztott porladó padlószőnyeget a vésőkalapács sem vitte, a feszültség a panelben érezhető volt a hatalmas hangzavar miatt, a linóleumot sok helyen tíz centis kockákban szaggattuk két rétegben és a konyhában a több tíz évnyi zsír és retek a dögszaghoz közeli élményekkel hergelte mindenki szaglószervét. Leírni és elképzelni közel sem olyan kegyetlen, mint megélni. De felülkerekedtünk és megcsináltuk és utólag azt mondom, mindenkit közelebb hozott egymáshoz és 3 hónap távlatában már itt-ott jókat is mosolygok ha belegondolok, min mentünk keresztül.

 

2019_1101090502_73153153_3024276707588732_4660288246306045952_n.jpg

2019_1101090502_74908195_433274417388580_808769606289195008_n.jpg

Ha kissé melankolikussá válnék a folytatásban elnézést, de tényleg leírhatatlan hálát érzek mindenki irányába, akik hozzájárultak egy nagy álmom megvalósításához. Hisz néhány hónapja gondolkodni sem mertem azon, hogy egyszer a saját otthonomban írom a gondolataimat, nem hogy ilyen hamar. Ez csodálatos dolog és mégcsodálatosabb az, amit mi itt együtt néhány hét alatt véghez vittünk, de ezt mindjárt láthatjátok.
A rombolás után ugyanis következett a megvalósítás. Magamat már oly sokszor újjáépítettem így rutinos voltam a tervezésben. Egy teljes napig mértünk mi mindent, falak hossza, magassága, tapéta négyzetméter, padló négyzetméter, küszöbszámok, függöny sín hossz, konyhabútor, festék mennyiség, ár kalkuláció. Egy dologban viszont mindig is biztos voltam. Ha egyszer lesz egy lakásom, abban egységet szeretnék látni és 47 m2-en ezt a padlóval és a falszínnel volt a legegyszerűbb megvalósítani. Mivel nem vagyok túl színes egyéniség így elég szürke lett az eredmény, szó szerint. De ezt én egy percig sem bánom. A padló volt az első valódi érzelem, amit éreztem a lakás iránt. 8mm-es, irodai kopás minőségű valódi akciós szerelem volt ez, amire azonnal lecsaptam az Obi-ban. A falra hamvasszürke Poli-farbe Platinum festék került és mindezt a hófehér szegők tették látványossá. A folyósóra egy design tapéta is felkerült, amely még mindig nincs keretbe foglalva, de így lesz mit mesélnem legközelebb is. A bútorok a régi bútoraink. Be kell látni, hogy minden nem mehet azonnal így ebből igyekeztünk kihozni a maximumot, és később tapétázással szépen-lassan minden egységesíthető lesz.

A lakás újjáépítése körülbelül kettő hetet vett igénybe a rombolás után. A munkafolyamatok ekkora feloszlottak és egymást követték. A konnektorok és kapcsolók kicserélése után első körön elindult a tapétázás, másnap pedig a festés. Így a csapat egyik fele tapétázott én pedig szorgosan loholtam a nyomukba a festéssel. Igen a legtöbb helyen tapétáztunk, mert sokkal gyorsabb folyamat volt a fűrészporos tapéta, mint a glettelés és csiszolás megvalósítása. Továbbá mivel magunk csináltunk mindent, ezzel tudtunk könnyíteni a helyzetünkön. Nagy dilemma volt, de végül nem bántam meg a döntésemet. Egészen biztos, hogy egységesebb felületet kaptunk így. A Platinum festék pedig egy rétegben simán fedte a tapétát. A fürdő és a konyha glettelt falaira viszont már két réteget kentem fel, de borzasztó gyorsan száradt. Miközben én még javában festettem a tapétázással elkészült csapat bele is vágott a laminált padló lerakásába. Nem volt egyszerű menet, de minden percét megérte. Jól emlékszem mikor a szoba közepén feküdtünk és gyönyörködtünk a munkánkban. 

2019_1101090502_75305225_906924263036105_2236284867098705920_n.jpg

 

Mivel a hetek gyorsan elteltek és munkába járni is kellett már, így a garázsból felkerültek az értékeink a már elkészült két szobába. Ekkor még a konyha és folyosó laminálása javában zajlott, de a friss mosás már kezdte otthonosság tenni az életünket. Egy dolgot hiányoltam nagyon. Az otthon valódi érzését, amelyet én már a kulcsok átvételekor érezni akartam. Nos ez az érzés a majdnem két hónappal később megérkező konyhabútorral öntötte el a szívemet. Az a nap, mikor összeszereltük és a konyhában ülve megéreztem azt a bizonyos " otthon " érzését felbecsülhetetlen volt. Napokig nem lehetett leszedni az arcomról a megkönnyebbült vigyort. 

Nos így állunk mi most. Nem, ez a lakás még nincs kész. A fürdő, a nyílászárók váratnak magukra, még ágyam sincs és képek sincsenek a falon. De szépen lassan otthonná válik és tele lesz az életünkkel, a családoméval, a barátaiméval, a közös nevetésünkkel és emlékeinkkel. Feltehetően sosem lesz ikea ház és nem kirakatkonyhája lesz, de saját, ami szépen lassan megtelik az "elsők" emlékével. Az első itt alvások, az első karácsony, az első szilveszter, az első születésnap, az első kiborulás, az első elromlás és kétségbeesés, az első.... 

2019_1101090502_74361217_552734095473465_4636386852088053760_n.jpg

Néhány dolog viszont biztosan változott. Az új kedvenc boltom a pepco lett, amelynek imádom a home részlegét, a netes hirdetések a rengeteg kiegészítő böngészés miatt lakásbútorokkal és kiegészítőkkel vannak tele. Valamint az értékrendem áthelyeződött. Már nem a bulik az elsők, mert valahol húzni kellett egy határt, de ha eljutok szórakozni sokkal jobban értékelem, mint eddig. Szeretem, hogy fel kellett nőnöm a feladathoz és valahol félelmetes is.

...hamarosan folytatjuk!

 

loading...


Szólj hozzá Te is!