2020-09-19 00:24:23, Boldog névnapot Vilhelmina !
Kereés az oldalon

Szeret Ő!

Németh Klaudia - 2020-08-22 10:00:00
Nem tabu
szerető szerelem igaz szerelem érzések kölcsönösség szex vágy harmónia összhang kétségek reménytlenség npiség férfi férfiasság

Beléd fulladnák. Ahogy itt fekszel meztelen és végig nézek rajtad a világ legszerencsésebb nőjének érzem magam. Hogy tudsz ilyen halkan szuszogni? A mellkasod éppen csak emelkedik, még levegőt is úgy veszel, mint egy úriember. Nincs kockahasad, nem mintha ez engem valaha is izgatott volna, de van valami extra plusz a megjelenésedben. Valami, ami behálóz, magához szív és nem bírlak elengedni. Még aludni is elegánsan alszol, miközben én kócosan, szájszaggal ébredek akaratom ellenére. Én nem vagyok úrinő és a lelkem mélyén azt is tudom, te sem vagy egy gentleman. Ez lenne a szerelem? Az a vak, kusza érzés, ami miatt minden jó tulajdonságodat nagyítón keresztül nézem? Egy szűrőn át, ami miatt nincs rossz. Megmagyarázom magamnak a tökéletességed és ha kell, ha akarnád a világgal is elhitetném nincs párod sem a környékben, sőt sehol máshol e világon. De te sosem kérnéd ezt tőlem. Sőt, te nem ezt kéred. 

A hajnali békés csendet, ami csak az enyém belőled az ébresztőd üvöltése rázza fel. Ki az isten kel szerinted Parkway Drive zenére? Még a pók is szívrohamot kap tőle a sarokban. Persze csak ha lenne. De nincs, elvégre én tisztességes nő vagyok és mindennap takarítok, pókhálózok és port törlök. Mindennap rend van és tisztaság, tökéletesen beágyazva. Nem volt ez mindig így, szerettem én a káoszt. Vagy ha nem is szerettem, de egy szintig elviseltem. Viszont mióta nem tudom mikor toppansz be kínosan figyelek minden apró részletre. Ápolt vagyok, két naponta szőrtelenítek és a körmeimet is azonnal újra festem, ha megkopik. Három hetente járok fodrászhoz. Bár kozmetikusom nincs, de szörnyen figyelek arra ne legyen egy kis pehely sem az arcomon és kóbor szálak se a szemöldököm környékén. Hát Így vagyunk mi ketten. Te tökéletes félisten és a nő, aki teper, mint a barom, hogy utolérjen. Sosem leszek neked elég jó, mindig csak ezt érzem. 

Felébredsz. Ne is haragudj, de épp ideje. Szerintem már a negyedik szomszéd is rohamot kapott hirtelen és kereste mégis hol az istenben ébredt, ha nem a saját ágyában. Négy szintes metálkoncert, ma is biztosan tudják, hogy nem voltam egyedül. Bár ez könnyen lehet, hogy már rég tudatos bennük. 

Ma éjszaka sem kerteltél sokat. Megérkeztél frissen borotvált arccal, azzal a tökéletes állcsonttal, amibe beleszerettem és a piszkos szürkéskék szemeddel. Borotvahab illatod volt és parfüm. Igazából nem tudom mit használsz, de a te illatod, ez egészen biztos. Ma időben szóltál, hogy jössz, így nagyon készültem. Smink, vacsora, romantikus fények, minden. Megígérted, hogy ma itt maradsz velem, hogy a hétvégén csak az enyém vagy. Vacsorára tejszínes garnélás tésztát készítettem, persze aldente, ahogy szereted. Vettem valami száraz bort is. Fogalmam sincs milyen. Valójában én utálom a borokat, így csak azt néztem, hogy drága legyen. Ha drága, akkor jó. Borász biztos nem leszek. 

Minden igyekvésem és készülésem semmis lett, amikor az ajtón belépve a tarkómat fogva megcsókoltál. Vadul, szenvedélyesen. Miért tudsz így csókolni, hogy minden kétségem szertefoszlik a nyelved érintésétől? Mikor szerettem én beléd basszameg? Nem ebben egyeztünk meg és végig nézve a vállad felett a lakáson, te pontosan tudod, hogy a tied vagyok, teljesen. A testem és a lelkem a te dallamodra mozdul. Csak szex. Ebben állapodtunk meg egy unalmas, magányos éjszakán. Csak szex. Átjössz, mind a kettőnknek jó lesz és nincsenek kötődések és érzések sem. Csak szex. Ennyi idő után ráfér az emberre, hogy kiporolják. – mondtad. Az arrogáns duma, amúgy is csak a „ szeretőknek” áll jól, nem az uradnak, én mégis beléd estem. 

Bele estem a szenvedélyedbe, a tekintélyedbe és abba a ténybe, hogy melletted nő vagyok. Ezen pedig még az sem javított, hogy a hiányod és a nélküled töltött idő alatt egy rakás szerencsétlenségnek éreztem magam. Mindez eltörpült amellett, amit akkor adtál, ha velem voltál. Az ajtóból persze a hálóba mentünk. Kérned sem kellett, már a szemedből tudtam mit akarsz. Kigomboltam az ingedet. Miért imádom én az ingeket ennyire, valahogy olyan mocskosul szexi ezt egy férfiről lehámozni. Kékkockás, pont ahogy szeretem. Szándékosan jöttél ebben? Vajon feltűnt már, hogy erre jobban gerjedek? Ne hidd, hogy megmerném ezt kérdezni. Meguntad a lassúságomat. Pillanatok alatt forgattál ki a ruhámból és fogalmam sincs mikor szedted le magadról a sajátodat. De a tied voltam. Teljesen a tied. A szex mindig is frenetikus volt. Minden eddigi tapasztalatomat felülmúlta. Ilyenkor amazonnak, húsvér valódi nőnek képzeltem magam és csak a pillanat létezett. Nem volt feszengés, szorongás, csak tettek. Tökéletes adok-kapok játék volt az első pillanattól. El sem akartam hinni, hogy nincsenek bénázások. Talán a kötetlenség volt az oka, talán az, hogy az első alkalom nem fulladt bele az érzésbe, hogy meg kell felelnem. Elvégre egy estéről volt szó. Gondoltam holnap elfelejtjük egymást, és mikor ha nem most próbálnám ki minden piszkos vágyamat? De végül nem így lett. 

Nem elégedtünk meg egy alkalommal. Azt az estét újabbak követték és immáron lassan egy éve tart. Te lettél az én piszkos kis titkom, amit nem tud a világ. Néha belegondoltam mit gondolnak a szomszédok, és mit látnak ebből az egészből? Elvégre a panel falak nem azok, amik magukban tartanák a hangokat. Ott csak a csend az, ami békésen együtt működik a szomszédokkal. De minden más hang úgy terjed a betonfalak között, mint a feltörekvő víz. A sikolyok, a fülledt erotika egy egész tömböt képes átjárni anélkül, hogy bárki is kérdezne bármit. Társasházban lakni egy kölcsönös szerződés a szomszédokkal. Ha én nem hallak, te sem. Gáz ez, de igaz lássuk be!

Miközben ezen elmélkedtem, te összeszedted a hálóban a hanyagul szétdobált ruhádat, felhörpintetted a kávédat, egy puszit dobtál a homlokomra. A homlokpuszi a szeretet jele, ugye tudod? Ugye tudod, hogy az többet jelent a csóknál? Még gyerekként a  13 magazinban olvastam és elhiszem. Így kell lennie. 

Miközben a cipődet vetted én kérdőn néztem rád. Ezek szerint most sem lesz enyém a hétvége. Láttad a szememben a kétségeket és a reményt. Látnod kellett, mert azt felelted

„ Tudod, hogy nem tudok neked többet nyújtani. „ 

Furcsa dolog az élet. Amikor azt érzed megtaláltad, amikor azt érzed az igazi mellett ébredsz, akkor semmi sem garantálja, hogy a másik is így vélekedik rólad. Milyen ritka lehet az igaz szerelem. Vajon van olyan, hogy emberek ugyanúgy, ugyanazzal a hittel és tenniakarással szeretik egymást? Tovább kellene lépnem. Tudom, hogy el kellene engednem téged. Mert ahogy becsukod az ajtót, a nagyító átvált a lelkemben és csak a rosszat látom. Ez a rossz, ez a kétségbeesés és reménytelenség pedig felemészt. 

Azonban én mégsem teszek semmit. Vagyis ez nem igaz. Beágyazok, letörlöm a port, megnézem van-e szívrohamos pók a sarokban és az asztalon felejtett garnélás tisztát finomat lehúzom a sloziban. Kiszellőztetem a lakásból, hogy itt jártál és megfürdök. Felhívom a fodrászt, muszáj már egy időpont és még az is lehet bejelentkezek egy kozmetikushoz. Ez teljes testgyanta hátha mindent megold. 

 

loading...


Szólj hozzá Te is!