2022-01-28 20:59:02, Boldog névnapot Károly,Karola !
Kereés az oldalon

Mit ne mondj SOHA egy gluténérzékenynek!

Németh Klaudia - 2017-03-23 10:00:00
Pszicho
glutén intolerancia gluténérzékenység mit ne mondj egy gluténérzékenynek gluténérzékeny gluténmentes

Majdnem 20 voltam, mikor kiderült, hogy az évek óta tartó problémáimnak neve is van. Úgy hívják gluténérzékenység. Az első és legőszintébb reakcióm az volt, hogy: Az meg mi? A leegyszerűsített információ hamar eljutott hozzám. Glutén a búzában és a lisztben van. Rántottam egyet a vállamon és azt gondoltam, ez nem lesz gáz. Hazaérve pedig felcsaptam az internet online tankönyvét. Napokig bújtam és szép lassan elhatalmasodott rajtam a kétségbeesés.

A listám csak szaporodott. Glutén van a lisztben, kenyérben, péksütikben, minden süteményben, csokikban, még a Milkában is. Pár nap alatt megtudtam, hogy még a sörben is. Rájöttem, hogy ez minden ételt érint és a teljes étkezési szokásomat száműznöm kell.  Az első gluténmentes lisztem a fűrészporral vetekedett. A gluténmentes zsömlém pedig úgy porzott, mintha homokozóban rágcsáltam volna a homokvárat. Bőgve ültem a konyhában, hogy én inkább nem eszek többet. Pár nap siránkozás után pedig kerestem a facebookon csoportokat. Megdöbbentem hány embert érint a probléma, és hamar megtudtam melyik lisztkeverékek használhatók is. A NutriFree Perpan lisztes pizzám mennyei volt. Finomabb lett, mint a sima fehérlisztes pizza. Boldogságom azonban nem sokáig tartott. Jött a következő probléma. Pajzsmirigy alulműködés, inzulin problémák és sorolhatnám még. Tehát a keményítőkkel és szénhidráttal teli liszteket száműznöm kellett. A gluténmentes lisztekben pedig ezekből akadt rendesen és a felszívódása is hiper gyors volt. Ezután ismerkedtem meg a maglisztekkel és én készítettem ezekből magamnak lisztkeveréket.

A maglisztes ételek soha nem lesznek olyanok, mint a régi ételek. A zsömlék, sütemények állaga és íze is lényegesen más lett. A tökmaglisztes sütim zöld színe is megdöbbentő volt. Viszont cserébe senki se ette meg előlem, mert azt hitték penészes. 
Miután otthon szépen lassan kicseréltem a konyha minden tartalmát, jött a következő feladat, amivel szembe kellett néznem: a családi, baráti és céges ebédek, összejövetelek. 

  1. A csodálatosan sárga tanyasi tyúkból készült húsleves illatától is összefutott a számban a nyál. Ez a mennyei pillanat pedig egészen addig tartott még azt a fránya csigatésztát meg nem láttam. Illedelmesen megkérdeztem, hogy van-e tészta nélkül esetleg még leves, és én megenném jó sok zöldséggel is, mert bizony nagyon jól néz ki. Ugye nem kell mondanom, hogy nem volt? Ezen tovább is léptem volna, hisz sült hús volt utána. Viszont SOHA ne mondd, egy gluténérzékenynek, hogy ne szedje ki a tésztát és egye úgy a levest! Bár ennyire egyszerű lenne ez az egész!

    2017_0306145715_anigif_enhanced-22503-1408203498-7.gif

  2. A nagymamám mézes grízese mindig nagy kedvencem volt. Nagymamám szerint abban nincs sok glutén, mert vékony a tésztája így nyugodtan ehetem. A mama tünemény egy nő, de SOHA ne mondd egy gluténérzékenynek, hogy nincs benne sok liszt. Az meg mellékes, hogy grízes is, ami köztudottan búzadara. Ezzel pedig addigra tisztában is voltam, mert egyszer nekem sem jutott eszembe, hogy a tejbegrízben bármi glutén is lenne. Nézd el nekem, kezdő szakács voltam még!

    2017_0308132542_OMG_zpsfd54e805.gif

  3. Hosszas görcsökkel megspékelt buszos utazás tanított meg arra is, hogy a forró csokiban is meg-megbújik egy kis glutén. Tehát SOHA ne mondd, egy mosdóba siető gluténérzékenynek, hogy FOGLALT! Ismétlem, SOHA!

  4. A céges rendezvények legtöbbször borzalmasan unalmasak. Eszünk, iszunk, eszünk és iszunk. Közben pedig beszélgetünk a munkáról, a semmiről és igyekszünk a szebbik oldalunkat mutatni mindenkinek és elhitetni a másikkal, hogy még kedveljük is. Ha ez teljesen nem is igaz, de a legtöbben nem szeretünk céges rendezvényekre járni. Esetemben ennek két oka van. Először is nincs senki a korosztályomból a munkahelyemen, akivel jól elcsacsognék. Ennél azonban nagyobb probléma, hogy nem szeretem a marhapörköltet marhapörkölttel enni. Főleg nem úgy, hogy mindenki azt az ínycsiklandozó galuskát falatozza mellé. Ha gluténérzékeny vagy talán neked is meg van az érzés mikor a csalamádéról akarod elhinni, hogy az kenyér vagy bármi, amit amúgy otthon ennél a pörkölt mellé. 
    Tehát SOHA ne mondd egy csalamádéval szaftot mártogató gluténérzékenynek, hogy miért nem eszik többet?! Azért mert nem tudtatok neki két szem krumplit megfőzni... nah pont azért.

  5. SOHA ne mondd a gluténérzékenységre, hogy divatbetegség. Ha ez a mondat valakinek elhagyja a száját, akkor szívem szerint előkapnék egy tűt, némi cérnát és kecsesen varrnám össze a száját, amivel azonosítani mert, bármilyen allergiát is az életben a divattal. Oh, a legtöbben nagyon nem divatból vásárolnak 1500-2000 Ft-ért 1 kiló lisztet, kínlódnak a konyhában a tésztákkal. Valahogy magam sem éreztem divatosnak, amikor édesanyámmal gyurmáztam a konyhában az elméletileg kelt tésztának induló  szétfoszló "tésztakupaccal" a konyhapulton, majd dobtunk ki 2000 Ft-ot, mert az a valami, ami abból elkészült ehetetlen volt.

    2017_0308132534_giphy.gif

    +1 SOHA ne mondd a részeg gluténérzékeny haverodnak, hogy ihat a sörödből vagy ehet a hamburgeredből. Mert megteszi és másnap sok kérdés fog kavarogni a fejében, miközben próbálja felidézni az előző estét, a mosdóban, a WC-n ülve, a lavórba hajolva, görcsökkel... másnaposan.

Mindezek mellett én mégis áldásnak éltem meg a tényt, hogy gluténérzékeny vagyok. A kezdeti kísérletek, hogy vajon mennyit bír a szervezetem rosszullétek nélkül, idővel lecsendesedtek. Ennek nagyon egyszerű oka van. Egyre kevesebb glutén is elég volt a tünetek megjelenéséhez és én is elkezdtem felnőni. Beláttam, hogy tünetek nélkül is súlyos problémákat okoz a szervezetemben.

Megtaláltam az egyensúlyt és már senkit sem hibáztatok, ha fogalma sincs arról mivel jár ez az érzékenység.
Már nem kapom fel a vizet, ha megkérdezik, hogy milyen tejet ihatok. Már feladtam azt az álmot, hogy nyaraláson a gluténmentes fagyit nem tölcsérbe adják ki, vagy még a fagyiból is kikandikál a piskóta vagy roló. Nem zavar már, hogy emberek hisztinek élik meg, ha azt mondom, egy fűszerben is lehet glutén.

Kompromisszumot kötöttem az élettel és néha, ha valakinek eszébe jut sütni nekem valamit, akkor szívesen ajánlok neki olyan lisztet, amit a hétköznapokban sosem eszek, de legalább neki sikerélménye lesz és láthatja az örömöt az arcomon. Mert hányan örülnek egy szelet kenyérnek úgy, mint mi tudunk, gluténérzékenyek? 

 

loading...


Szólj hozzá Te is!