Művészet rovat

Idén júniusban jelent meg – egy hosszasabb késői, ámde rendkívül termékeny alkotói periódus lezárásaként mintegy – Bródy János összes eddigi (azaz 1965 és 2017 között írt) dalszövegeinek gyűjteménye, az "52 év dalszövegei" című könyv.

A magyar beat (s majd pop) korai történetét végigtekintve az 1969-es év sokkal szabályszerűbb, a megelőző intézményes struktúrába beleilleszthető periódus volt, mint amilyen lesz az 1970-től meginduló átalakulási folyamat.

"Minden szempontból határkő 1968: a diáklázadások és az azt követő dezillúzió megtörték a nagy, rendszerszerű ideológiákban való hit feltétlen alapjait, nem is beszélve az ekkor lezajló generációváltás szükségszerű következményeiről, a fiatalok új viselkedési mintáiról..."

Te szeretted az irodalmat, a költészetet iskolás korodban? Esetleg később került közel hozzád? Vagy sosem érdekelt igazán? A költészet egy csodálatos világ, amelyben, ha megtaláljuk a saját érdeklődésünket, akkor sok érzésre és élményre tehetünk szert általa. Eszter mesél nektek, mit is jelent neki a költészet.

Újabb ördögi tervet eszeltem ki, hogy újfent hosszabb időre kihúzzam magam a legfontosabb újságírói kötelesség, az aktualitás igénye alól. Az 50 éves magyar pop kezdetei nem éppen aktuálisak, ám mivel nem értek semmi máshoz, írok erről.

Színház? Előadás? Monológ? Beszéd? Mégis minek töltenénk ilyen régimódi és elavult dolgokkal a drága időnket, ha egyszerűen bekapcsolhatjuk a TV-t, a száz csatorna közül valahol úgyis megy valami tök érdekes műsor, vagy valami agyzsibbasztó vígjáték.

Függetlenül attól, hogy egyetemi tanulmányaim is megkövetelik a menetrendszerű mozgókép-befogadást, mindig is szerettem filmet nézni: tévében, moziban, újabban laptopon is. Mindeközben viszont – és most jöhet a felháborodás – mindig ügyeltem és ügyelek arra, hogy lehetőség szerint a filmeket mindig minden körülmények között magyar szinkronnal nézhessem, mi több a szinkron szerelmese vagyok.

Bevallottan elfogult írás a közösségben létezés erejéről.

2016 őszén jelent meg Vámos Miklós, az immár Prima-Primissima-díjas író – mind terjedelmére, mind kiadási formátumra nézve – „nagy” regénye, a Hattyúk dala. Tekinthető az Európa Könyvkiadónál évek óta folyó Vámos-életműkiadás egyfajta összegző kötetének is ez a mű, mely külseje, kivitele alapján egyszersmind ki is lóg a szériából.

2016 őszén jelent meg Vámos Miklós, az immár Prima-Primissima-díjas író – mind terjedelmére, mind kiadási formátumra nézve – „nagy” regénye, a Hattyúk dala. Tekinthető az Európa Könyvkiadónál évek óta folyó Vámos-életműkiadás egyfajta összegző kötetének is ez a mű, mely külseje, kivitele alapján egyszersmind ki is lóg a szériából.