Deák Dóra cikkei rovat

Manapság rengetegen élnek átlagos életet egy átlagos házban, átlagos autóval. Minden nap bejárnak az átlagos munkahelyükre, amit persze nem élveznek, de mivel valamiből fent kell tartani azt az átlagos házat és autót, kénytelenek egy átlag fizetést megkeresni. Ez így tök jó, eléldegél az ember. De akkor miért van az, hogy szerény kis társadalmunk egy rétege kilométerekkel az átlag felett él? Mi lehet a titkuk?

Napról napra, hétről hétre versenyt futunk az idővel. Mert ugye időt kell szakítanom erre, meg kell csinálnom azt, elintéznem amazt. Az elmúlt két-három hónapban nem volt egyetlen szabad napom se. Folyamatosan ott volt a gondolataim között a mondat, hogy "Szeretnék már pár napot pihenni." Tegnap rájöttem, hogy mekkorát tévedtem.

Mikor egy ember kilép életünkből, legyen szó egynyári kalandról, szakításról vagy, ha elveszítünk valakit, mindig úgy érezzük, egy részt magával visz belőlünk. Ez pedig egy űrt hagy bennünk, amit egy másik ember társaságával, új hobbival, veszély kereséssel próbálunk betölteni. Bármi megteszi, ami képes elfeledtetni az adott személy hiányát. Pedig talán egyikre se lenne szükség, ha kicsit más nézőpontból néznénk a helyzetre.

Észre sem vettük és máris június végén járunk, a vizsgák véget értek, a diákok lazíthatnak, tombol a hőség, ezért sokan a hűvös szobába menekülnek. Ha szeretnéd, hogy az idei nyár tartalmas, izgalmas és maradandó élmény legyen, akkor ezt a 20 dolgot mindenképp ki kell próbálnod/meg kell csinálnod idén!

Attól függően, hogy kivel találkozunk, hová megyünk, mindig gondosan megválogatjuk hogyan öltözünk fel. Azt ugye tudjuk, hogy ruha mellé hozzá legalább valamennyire hozzáillő cipő, esetleg táska dukál. A legfontosabbat mégsem említi senki; az alkalomhoz illő maszkot. Egy láthatatlan állarc, amire minden esetben szükség van manapság, amit mindenki hord nap mint nap.

Amikor az ember nem fér el a szobájában, kiszelektálja a nem használatos dolgokat, felviszi őket a padlásra, ami nagyjából olyan, mint a Bermuda-háromszög. Ha valami felkerül oda, nem valószínű, hogy legközelebb, ha szükséged lesz rá (ami valljuk be, nem sokszor fordul elő) megtalálod. De ragaszkodunk a dolgainkhoz, ezért inkább egyik helyről a másikra pakoljuk őket, hogy máshol foglalják a helyet, de a birtoklás érzése azért megmaradjon. A szobám átalakítása során ezt próbáltam elkerülni.

Kötelességek otthon, a munkahelyeden, iskolában, egyetemen. Kötelező családi programok, na meg persze a barátokat sem hanyagolhatod el, mert akkor megromlik a kapcsolat. És hol vagy TE? Miért fontosabb minden kötelesség saját magadnál?

Az emberek leginkább egy ajándékcsomagra hasonlítanak. Tudod, amikor a szülinapodon meglátod a sok színes, mintás csomagolópapírral borított dobozt, nagy masnival a tetején és már el is képzeled, hogy az van benne, amire már régóta vágysz. Aztán valaki odalép hozzád és a kezedbe nyom egy egyszerű, fehér borítékot. Akarva-akaratlanul arra gondolsz, hogy pénz van benne, hogy ne az ajándékozónak kelljen olyan apró-cseprő dolgokkal foglalkoznia, minthogy kitalálja, milyen ajándékot vesz neked.

Oké, hogy az én kezemben van a boldogságom kulcsa, de miért nem adnak térképet hozzá, hogy eljussak az ajtóhoz, amit ki tudok nyitni vele? Mégis mit kezdjek egy kulccsal, ajtó nélkül?

Igazad van. De én sem tévedek. Tehát vagy mindkettőnknek igaza van, vagy tévedünk. Minden csak azon múlik, hogy képes vagy-e egy kicsit más szemszögedből látni a dolgokat. Hogy hajlandó vagy-e meglátni azt, amit mások látnak. Még akkor is, ha nem az a megszokott szemlélet és talán túl kell látnod a határaidon.